Most mi van már?
Komolyan kezdek megkattanni a várakozásban....a fátyol ami
a szemen van ... egyre lejjebb csúszik és lassan a optimista énem lassan visszabújik arra az eldugott helyre ahol eddig időzött és egy ideig nem biztos, hogy napfényre vágyik....át adja a helyett újra pesszimista énnek....még kitart...kérdés meddig....még benne vagyok a hálóban...kattogok és várok...de egyre jobban érzem azt, hogy a vészfény villogni kezdett....és egyre hangosabb....lassan futnom kell, ahogy szoktam....jön a flegmázás és a menekülés...nem így tervezem...de tudom, hogy sokáig húzza Dé a dolgot, akkor elkezdődik a negatív marketing bennem...és akkor neki annyi...és a közös boldogságnak is....mert akkor már...annak annyi....
Hiába minden hiányzol és szeretlek smses....nem biztos, hogy ez a helyzet nekem sokáig kóser...annyi lelki égés nyom van már rajtam...hogy lehet hanyagolnám ezt újra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése