Zöldszörnyes hetem pipa
Az a hét....két hete...szinte maga volt a pokol..látszik, hogy lassan vége a nyárnak mert a kölykök egyre inkább kezelhetetlenek....semmi sem érdekli őket...és a kiabálásra is immúnisak lettek....így volt, hogy ott hagytuk őket kicsit egyedül a teremben....hadd üvöltsenek...azért nekünk is van egy határunk...amit a zöld szörnyek már meghaladtak..nem kicsit Kisfőnökkel már számoltuk a napokat, hogy mennyit kell még kibírni velük:) Pisiltünk negyedóránként...észnél csak ritkán voltak..semmi sem kötötte le őket...játszani meg egyáltalán nem lehetett velük...őket a rossz mappába tettem és jól rájuk is csuktam mindent....lassan telt az idő....egy jó volt csak hogy Kisfőnök velem volt....bár egy nap eléggé morcos képű lettem, ami nálam nem 
megszokott....így fel is tűnt sok mindenkinek és rögtön úgy gondolták erről beszélnem kell...de hogy mondja meg a főnökének az ember, hogy nem bír a kölykökkel...a pasi aki tetszik nem igazán lép..vagy csak csak mézesmadzagot húzogat...és semmi haladás...csak a távolról nézés és néha kéz fogás....
Bár azon a héten nem volt felügyelete...így talizhattunk többször .... akkor volt a fűben fekvés...stb. Újabb naiv álom világba csöppenve várom, hogy mikor ébredek már fel sírva....mondhatjuk hogy pesszimista vagyok...vagy szimplán én vagyok az a a lány akinek a szíve már összevissza van törve...
