Üvegcipő

Május vége óta bővültem egy kutyával…nagyon régóta vágytam már egy kutyára…vmi kis vakarcsra aki szeret feltétel nélkül akit szerethetek és együtt jól meg vagyunk…
A kutyám hasonló…bár szerintem Dé-be szerelmes…plusz kissé hiperaktív….nekem néha sok…hiába fárasztom…nem lehet lemeríteni…persze szeretem a kis szőrmók fejét….végre lett egy kutyám….évekkel később de lett…
Tuti anyukámék is szeretik csak nem merik bevallani…mert mindig is tiltották…

• 
• 
• 
• 
• 

Ezer éve nem találkoztam vele…hogy hiányzik e??nem tudom,,, hiányzik a szenyozós mosolya max….nem lenne semmi…csak a részem volt és jó lenne tudni mi van vele…de ennyi…remélem talál vkit akibe szerelmetes lesz és boldogan élnek még meg nem halnak…nem lenne rossz srác…csak kár hogy nem ismeri magát…nagyon nem…

• 
• 
• 
• 
• 

Ő az, akivel nem tudom hogy állunk…én mindig is vágytam fiúbarátra…őt is annak szántam de mielőtt Dé-vel el kezdtünk járni akkor ő is bepróbálkozott….nekem ő nem az esetem…nagyon nem az…gondolom most kicsit azért foglalkoztatja az elmémet mert Dé…kissé hanyagolt és volt ez a nyakszívásos ügye…miért van az ha végre egy pasi fontos le állandóan csak megbánt és a nőiességemet a földbe tiporja egy ilyen lépéssel…mert hiába minden magamat okolom ezért….pedig szerintem mindent megadok neki amit csak tudok…és erre ezt kapom….
és persze ilyenkor jól esik az ember lányának ha úgy beszélnek vele és úgy írnak neki, hogy azt érzi igen még mindig az akinek lennie kellene…szép, kívánatos, okos, és szexi…akár…nem csak az aki melegíti az ágyat…nem akarok bútordarabbá válni a kapcsolatunkban Dé-vel….el kell érnem újra hogy egyenrangú személyek legyünk a kapcsolatunkban…de annyira nem akarok játszmázni…nagyon nem…

• 
• 
• 
• 
•