Akár hogy tiltakozom...
Bár mennyire is próbálok nem gondolni Békára...hiába is tagadnám...sokszor az eszembe jut hogy vajon merre járhat...és hogyvajon ő is gondol rám...bár erre a válaszs sajnos tuti, hogy nem...és ha gondolna is rám...se lenne más a helyzet....nem egymásnak vagyunk teremtve...vagy szimplán rosszkor találkoztunk...de hogy már ált. suliban volt az a rosszkor...nem hittem volna...lehet hiányzik a dráma és a szenvedés???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése